Az álláskeresők és a leendő üzleti partnerek múltját egyre nehezebb eltitkolni.
Elég az internetes keresőbe beírni a nevet, és minden kiderül, vagy kiderülhet. Mi történik, ha negatív színben tűnik fel a Google-próbán? Hogyan lehet pozitív imázst kialakítani? Előzze meg a kíváncsi szimatolókat!

A gazdasági igazgatói pozícióra jelentkezett egy tapasztalt, közgazdász végzettségű szakember. A kiválasztást végző fejvadász maximálisan meg volt vele elégedve, anyagát kiváló jellemzéssel továbbította a megbízó cég vezetőjének. A személyes beszélgetés azonban sohasem jött össze, a jelölt nem kapta meg az állást. Miért nem? Az ügyvezető beírta a Google-ba a nevét, a keresőprogram pedig kidobott egy újságcikket. A jelölt a K&H brókerbotrányról szóló egyik cikkben szerepelt. Nem derült ki, milyen minőségben, de ez az újságcikk elég volt az elutasításhoz.

Az internetes keresés nem csupán a karrierépítésnél, hanem üzleti kapcsolatoknál is előtérbe kerül. August B. Schnabel Floridában élő német üzletember a www.nanomatic.net oldalon kínálja szolgáltatásait. A telekommunikáció és az informatika összeolvadásából létrejött telematikai ipar elismert és sikeres úttörőjeként reklámozza magát, 25 éves szakmai tapasztalattal. Internetes keresőprogramokban böngészve azonban feltárul a makulátlannak hitt üzletember múltja. Egy fórumbejegyzésben a „Bodo is back” címet dobja ki a Google keresője, August B. Schnabel ugyanis korábban Bodo Schnabel néven dolgozott Németországban. 2002-ben egy müncheni bíróság 7 éves börtönbüntetésre ítélte, amelyből 2005 szeptemberében szabadult. A telematikai sikerember Comroad nevű cégénél a bevételek 99 százalékát fiktív számlákra alapozta, és így vitte tőzsdére majd jégre cégét.

Szaglásznak a fejvadászok

MINDKÉT PÉLDA JELZI: a világhálón megjelent adatok karrierről, üzletről, sikerről és bukásról dönthetnek. A Heidrick & Struggles német tanácsadó cég például internetes kutatásra egy külön csapatot tart fenn Indiában. A munkatársak néhány órán belül 5-10 oldalas „webprofilt” készítenek minden elküldött jelöltről, potenciális üzleti partnerről. Ennek ellenére sokan még most sem tulajdonítanak jelentőséget az internetes megjelenésnek. A fejvadászok, cégvezetők azonban szimatolnak a világhálón. Egy német felmérés szerint az ottani HR-esek 28 százaléka utánanéz az esélyes jelöltek szakmai múltjának a világhálón. A pályázók 34 százaléka ma már nem az interjún, hanem a Google-teszten bukik meg. „A fejvadász asszisztensének, a researchernek a feladata a jelöltről minél több nyilvános információ begyűjtése. Ennek része az internetes tájékozódás is”, ismeri el Fazekas Zsolt fejvadász, a Hill International vezetője. A kiválasztás végső szakaszába nem kerülhetnek be azok, akik bármilyen okból nem felelnek meg az elvárásoknak – teszi hozzá.

Az iwiw is terítéken

SZEMÉLYZETI SZAKÉRTŐK kedvelt vadászterületei a közösségi portálok, amelyeken szakmai szempontból is lehet keresni munkahely, cégnév, munkakör alapján. „Előfordult már, hogy egy-egy állásra pályázó jelöltre rákerestünk az iwiw közösségi portálon, főként a szakmai háttér miatt. Nem tartom ezt problémásnak, ugyanis az ott közölt adatok nyilvánosak, bárki számára elérhetőek”, mondja Szabó Linda, az ITJobs informatikusok közvetítésére szakosodott cég munkatársa. Sem a fejvadásznak, sem az álláskeresőnek nem tanácsos azonban szóba hozni az állásinterjún ezt a keresgélést, ugyanis túlzott bizalmaskodásnak t?nhet. Nem árt óvatosnak lenni az internetre feltett fotókkal sem. Egy szalonképtelen fénykép ugyanis lerombolhatja a rólunk kialakult képet. Igaz, ritkán, de a személyes fotó akár sikert is hozhat. „Egyik megbízónknak átküldtünk egy szakmai szempontból megfelel? informatikusjelöltet. Ő utánanézett az iwiw-en, ahol vicces pózban, b?rdzsekiben, papucsban látta a bemutatkozó képen. Szimpatikusnak, „belevaló srácnak” találta őt, majd egy személyes interjú után fel is vette”, meséli Szabó Linda.

Számít a blog

Informatikusoknál a saját weboldal, vezetőknél a szakmai blog lehet előnyös. „Fejlesztői álláspályázatoknál sokszor rákattintok az önéletrajzba belinkelt publikációkba, weboldalakra. Ezekből ugyanis kitűnik, mennyire dolgozik igényesen a jelölt”, mondja Szabó Linda. Úgy tapasztalja, az internetes megjelenésre Nyugat- Európában jobban odafigyelnek. Az onnan érkező pályázatoknál gyakrabban látni saját weboldalt, publikációs listát.

Információeltüntetés

MI TÖRTÉNIK, ha nem kívánt tartalmat találunk magunkról a világhálón? Ha valakiről a személyiségi jogot sértő tartalom jelenik meg egy internetes oldalon, a tárhely szolgáltatójától kell kérnie annak levételét – magyarázza dr. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász. Egyszerűbb először a tartalom feltöltőjével kapcsolatba lépni, és kérni a levételt. Ha nem teszi meg vagy nem elérhető, akkor forduljunk a tárhely szolgáltatóhoz. A leghatásosabb, ha két tanú aláírásával és/ vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott nyilatkozatot juttatunk el neki. Ebben jelezzük, nem adtuk hozzájárulásunkat a kép vagy személyes adat közléséhez, és kérjük annak azonnali eltávolítását. Csatolhatunk magunkról igazolványképet is azt bizonyítandó, hogy mi szerepelünk a weboldalon. Ha már megadtuk a közzétételi engedélyt, de nem szeretnénk tovább szerepelni, vissza is vonhatjuk azt. Ha a szolgáltató ennek ellenére nem veszi le a kifogásolt tartalmat, akkor Ő is potenciális jogsértés szereplőjévé válik, és a törvényi feltételek megléte esetén perelhető lesz. Ezután bíróság kötelezheti a jogsértő magatartás megszüntetésére. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szolgáltatók az els? levél után általában eltüntetik a nem kívánt tartalmat.

Nyilatkozat alapján törlés

HOGY TÖRTÉNIK MINDEZ a szolgáltatóknál? Szabó Krisztina, az EQ Net Telekommunikációs és Informatikai Zrt. munkatársa, többek között a hu.inter.net végződésű internetcímek szolgáltatója: „Azt javasoljuk a személyiségi jogaikban megsértetteknek, hogy forduljanak ahhoz, aki megjelentette a tartalmat. Ha nem ismert vagy nem elérhető, akkor lépjenek velünk, a szolgáltatóval kapcsolatba, küldjenek el egy hivatalos nyilatkozatot. Ennek birtokában azonnal töröljük a nem engedélyezett vagy visszavont személyes adatot.”

Nehezebb a sajtóval

NEM EGYÉRTELM? a szabályozás akkor, ha online újságban publikálják az adott cikket. „Az erre vonatkozó jogszabály elavult, a nyomtatott sajtóra épül, az újságban megjelent tartalmat ugyanis nem lehet visszavonni, eltüntetni. A jogalkotó szándéka akarata arra irányul, hogy – ha megoldható – a publikált tartalom visszavonható legyen, de nem egyértelmű a szabályozás”, fogalmazza meg véleményét dr. Ormós Zoltán. A tapasztalatok szerint az online sajtóból nem könnyű eltávolíttatni a nem kívánt cikket. „Ha ténybeli hiba történt, akkor utólag módosítjuk a cikket. Hírügynökségektől átvett híreknél volt rá példa, hogy az érintett kérésére javítottunk a szövegen, mert az nem felelt meg a valóságnak. Más esetben nem korrigálunk, és az archívumból sem tüntetjük el a megszólalást”, tudtuk meg Pásztor Andrástól, a Világgazdaság Online hírszerkesztőjétől.

Csendben hátrébb nyomni

MI A TEENDŐ, HA NEM LEHET eltüntetni a nem kívánt információt, újságcikket? Intézzük el, hogy minél hátrébb kerüljön a keresőprogramokban. Csináljunk minél több saját bejegyzést. Ennek egyik formája egy saját weboldal létrehozása és annak rendszeres frissítése. A keresőprogramok a frissesség alapján jelenítik meg a találatokat. A weboldalunkhoz rendelt kulcsszavakkal és a heti aktualizálással gyorsan hátulra kerül a kellemetlen adat, a fejvadászok és a cégvezetŐk pedig ritkán néznek meg 20-nál több találatot egy jelöltről.